STATUTEN

A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának Alapszabálya 

I. 

A szervezet neve: Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa

A szervezet német neve: Landesrat ungarndeutscher Chöre, Kapellen und Tanzgruppen

A szervezet rövidített német neve: Landesrat

A szervezet székhelye: 1062 Budapest, VI. kerület Lendvay u. 22.

A szervezet alapításának éve: 1996

 

A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa önálló jogi személyként saját alapszabállyal, szervezettel, képviselettel, elkülönült gazdálkodással rendelkező társadalmi szervezet, közhasznú országos egyesület.

 

II.

Az Országos Tanács célja

 

A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa céljának és feladatának tekinti

 

-        a német népi kulturális hagyományok ápolását és fejlesztését,

-        az ifjúság kulturális képzésének és továbbképzésének támogatását,

-        bemutató és minősítő rendszerek kiépítését,

-        országos és nemzetközi kapcsolatok szervezését,

-        tagjai érdekeinek érvényesítését,

-        a német kisebbségi önkormányzatokkal, egyesületekkel és más kulturális szervezetekkel való együttműködést a német nemzetiségi hagyományok ápolása és fejlesztése érdekében.

-        A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 26. § c) 5. szerinti kulturális, valamint a c) 13. pontja szerinti magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint határon túli magyarsággal kapcsolatos közhasznú tevékenységet folytat.

 

A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa kizárólag és közvetlenül közhasznú célokat szolgál. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. A rendelkezésére álló eszközöket csak az Alapszabályban meghatározott feladatokra használhatja fel. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre folytatja.

 

III.

Az Országos Tanács tagsága

 

1. A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának tagjai lehetnek énekkarok, zenekarok, tánccsoportok tagjai és jogi személyek, akik/amelyek az alapszabályban meghatározott feladatokat felvállalják. A jogi személy tagsági jogait a jogi személy küldöttje gyakorolja.

Pártoló tagok magánszemélyek lehetnek, akik az Alapszabályban meghatározott feladatokat felvállalják és a szervezetet támogatják.

A felvételi kérelmet az Országos Tanács Elnökségéhez kell beterjeszteni. A felvételről az Elnökség szótöbbséggel dönt.

 

2. A tagság megszűnik:

- az Országos Tanács megszűnésével,

- kilépéssel, amit írásban kell bejelenteni az Elnökségnek,

- kizárással az alapszabály súlyos megsértése esetén. A kizárásról az Elnökség az érintett meghallgatása után minősített többséggel dönt.

 

A tagok jogai:

- a tag választhat és választható a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa szerveibe, tisztségeire, teljes joggal képviseli a tagok és szervezetek érdekeit a Küldöttközgyűlésben,

- a tag részt vehet a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának tevékenységében és rendezvényein, igényelheti az Országos Tanács érdekképviseleti, kulturális érdekérvényesítési tevékenységét,

- igénybe veheti az Országos Tanácsban lévő tagok szakértelmét, tapasztalatait és információit,

- igényelheti az Országos Tanács és tagjai szolgáltatásait,

- igénybe veheti az Országos Tanács által megállapított és biztosított kedvezményeket,

- felvilágosítást kérhet az Országos Tanács bármely tevékenységéről, amire szervei érdemben válaszolni kötelesek,

- hivatalos nyomtatványaikon a tagok a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa tagságának tényét feltüntethetik. Tagságukat a szervezet oklevélben igazolja.

 

A pártoló tagok a Küldöttközgyűléseken tanácskozási joggal vehetnek részt.

 

A tagok kötelességei:

- az Alapszabály betartása,

- rendszeres részvétel az Országos Tanács szerveinek munkájában, elősegítve a tagok céljainak közös megvalósulását,

- az Országos Tanácshoz, a szervezet tagságához méltó szakmai és erkölcsi tevékenység folytatása,

- a Küldöttközgyűlés által megállapított tagsági díj fizetése.

 

IV.

Az Országos Tanács szervei

 

A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának szervei:

a Küldöttközgyűlés

a Szekciók

az Elnökség

a Felügyelő Bizottság

örökös tiszteletbeli elnök

 

tisztségviselői:

az elnök

az alelnökök

 

A. Küldöttközgyűlés

 

1. A Küldöttközgyűlés a szervezetek által választott küldöttekből áll. A küldötteket megyénként választják meg. Az egy megye területén működő szervezetekből öt szervezetenként egyszerű szótöbbséggel együttesen választanak egy küldöttet, aki képviseli az őt megválasztó szervezeteket a Küldöttközgyűlésben. A magánszemély tagok önállóan vesznek részt a Küldöttközgyűlés munkájában.

2. A Küldöttközgyűlés kizárólagos feladatkörébe tartozik:

- az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztása és felmentése,

- az Elnökség és a Felügyelő Bizottság beszámolójának jóváhagyása,

- a költségvetés és az elszámolás jóváhagyása,

- a munkaprogram megvitatása, az ajánlások és határozati javaslatok elfogadása,

- a tagsági díjak megállapítása,

- határoz az Alapszabály megállapításáról és módosításáról,

- határoz a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa feloszlásának és más szervezettel való egyesülés kimondásáról,

- egyszerű szótöbbséggel elfogadja az éves beszámolót,

- az éves beszámoló elfogadásával egyidőben – azzal azonos módon – elfogadja a közhasznúsági jelentést a khtv. 19. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, az alábbiak szerint:

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót,

b) a költségvetési támogatás felhasználását,

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

d) a cél szerinti juttatások kimutatását,

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, kisebbségi települési önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

g) közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

3. A Küldöttközgyűlést az elnök évente legalább egyszer rendes ülésre összehívja. A meghívásnak két héttel az Elnökség által meghatározott időpont előtt írásban a napirend megadásával kell történnie.

4. Rendkívüli Küldöttközgyűlést kell az elnöknek összehívnia legkésőbb két héttel az ülés időpontja előtt a napirend közlésével, ha azt a tagok egyharmada írásban a cél megjelölésével kéri, vagy az Elnökség határozza el.

5. Minden szabályosan összehívott Küldöttközgyűlés határozatképes, amennyiben a megválasztott és szavazati joggal rendelkező küldöttek több mint a fele az ülésen jelen van.

6. Az ülést az elnök akadályoztatása esetén az egyik alelnök vezeti.

7. Minden küldöttnek egy szavazata van a Küldöttközgyűlésen. A Küldöttközgyűlés ülései nyilvánosak. A Küldöttközgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza határozatait. Ha a jelenlévő küldöttek több mint fele kéri, a szavazásnak titkosan kell történnie. Az Alapszabály elfogadásához, módosításához és a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának feloszlatásához és más szervezettel való egyesülés kimondásához a tagok minősített, az éves beszámoló jóváhagyásához és a közhasznúsági jelentés elfogadásához egyszerű többségű szavazatára van szükség. Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata honlapján a Landesrat linken, a Neue Zeitung országos terjesztésű hetilapban, valamint a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának hivatalos lapjában, a Forumban nyilvánosságra kell hozni.

8. Szavazategyenlőség elutasítást jelent.

9. A Küldöttközgyűlés határozatait írásba foglalják, amit az ülést vezető elnök, vagy alelnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A Küldöttközgyűlés határozatait a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának határozatainak tárába kell bevezetni. A nyilvántartás szó szerint tartalmazza a határozat szövegét, a döntés időpontját és hatályát. A nyilvántartásba bevezetésre kerül az is, hogy a döntést számszerűen hány tag támogatta, illetve hány tag ellenezte, továbbá nyílt szavazás esetén a nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a szavazatot leadó személye is megállapítható legyen. Az érdekeltekkel való közlés írásban történik. A nyilvánosságra hozatal érdekében a határozatokat a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának hivatalos lapjában, a Forumban közzé kell tenni. Ily módon kell közzétenni szervezet működésének módjára, a szervezet szolgáltatásai igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket is. A szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – az elnökkel történt előzetes egyeztetés után – az egyesület székhelyén bárki betekinthet.

10. A Küldöttközgyűlés a szakágaknak megfelelően – ének, zene, tánc és egyházzenei szekciókat hoz létre. Az igényektől függően további szekciók is alakíthatók.

10/A. A Küldöttközgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)     kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)     bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

11. A Küldöttközgyűlés ügyrendet alkothat magának.

 

B. Szekciók

 

- A Szekciók a Küldöttközgyűlés tagjaiból szakágazati alapon szerveződnek. Valamennyi szavazati joggal rendelkező Küldöttközgyűlési tag valamely Szekciónak tagja.

- A Szekciók önálló munkaprogram alapján dolgoznak

- Megalakítják vezetőségüket, mégpedig:

a Vezetőségben minden megye egy küldöttel képviselteti magát,

a Szekció Országos Küldöttgyűlésén titkos szavazással három fős Elnökséget – elnököt és két alelnököt – választanak.

- A három fős Elnökség az Országos Tanács Elnökségének része, elnöke egyben az Országos Tanács alelnöke.

- A Szekciók saját ügyrendet alkothatnak.

 

C. Elnökség

 

1. Az Elnökség elnökből, négy alelnökből és kilenc elnökségi tagból áll.

2. Az elnöki tisztre a szekciók állítanak jelölteket a küldöttek közül. A Küldöttközgyűlésen minősített többséggel – a megválasztott küldöttek szavazatának több mint felével – választja meg az elnököt. Eredménytelenség esetén a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat és közöttük egyszerű többség dönt.

3. Az Elnökségbe a szekciók három-három főt jelölnek – a Szekciók elnökét és két alelnökét. A Szekció elnöke az Országos Elnökségben alelnöki funkciót tölt be. A szekciók jelölését a Küldöttközgyűlés nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel fogadja el, vagy utasítja el.

4. Az Elnökség megbízatása négy évre szól. Hivatali ideje lejártával az Elnökség az új választásig hivatalban marad. A tagok újraválasztása lehetséges.

5. Ha valamennyi elnökségi tag megbízatási ideje alatt kiválik, helyének betöltéséről az illetékes szekció gondoskodik.

6. Az Elnökség felelős az Országos Tanács feladatainak megvalósításáért a Küldöttközgyűlés határozatainak szellemében.

7. Az Elnökség megvitatja és a Küldöttközgyűlés elé terjeszti az Országos Tanács éves költségvetését és elszámolását.

8. Az Elnökség döntés végett a Küldöttközgyűlés elé terjeszti munkaprogramját és a tevékenységéről szóló jelentést.

9. Az Elnökség dönt a Közgyűlés napirendjéről és időpontjáról.

10. Az Elnökség évente legalább kétszer ülésezik. Az elnökségi üléseket az elnök hívja össze. Az elnök két héttel az ülés előtt írásban küldi el meghívóját, amelyben fel kell tüntetni a napirendi pontokat. Össze kell hívnia az elnökségi ülést, ha ezt legalább négy elnökségi tag kéri. Szakkérdések megvitatásához az elnök, vagy akadályoztatása esetén az ülést előkészítő alelnök szakértőket hívhat meg.

11. Az Elnökség határozatképes, ha legalább hat tagja, közöttük az elnök vagy legalább egyik alelnök jelen van. A határozatokat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség elutasítást jelent.

12. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet az ülést levezető elnök vagy alelnök és a jegyzőkönyvvezető aláír. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozathozatallal kapcsolatos összeférhetetlenségére, a határozatok nyilvántartására, az érintettekkel való közlésére és nyilvánosságra hozatalára a Küldöttközgyűlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, az A. 9. pont szerint.

13. Az Elnökség ügyrendet alkothat magának.

 

D. Felügyelő Bizottság

 

A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll, akik nem lehetnek az Elnökség tagjai.

A Felügyelő Bizottságot a Küldöttközgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg.

A Bizottság üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább egyszer.

Feladatai:

- ellenőrzi a Küldöttközgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását,

- figyelemmel kíséri, vizsgálja, ellenőrzi a szervezet pénzügyi és gazdálkodási tevékenységét,

- véleményezi az éves beszámolót,

- ellenőrzi a tagsági díjak befizetését.

A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a Küldöttközgyűlésnek felelős, annak évente egyszer beszámolni tartozik. Észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja az Elnökséget.

 

Ha az Elnökség célszerűnek és szükségesnek tartja, feladatai megvalósításához szakbizottságokat hozhat létre, amelyek vezetője mindig az elnökség tagja.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

A Felügyelő Bizottság köteles a Küldöttközgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Küldöttközgyűlés döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

Az intézkedésre jogosult Küldöttközgyűlést a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Küldöttközgyűlés összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze. A Felügyelő Bizottságot össze kell hívni, ha az ülés összehívását a Küldöttközgyűlés kezdeményezi, továbbá, ha a Felügyelő Bizottság két tagja az indok megjelölésével azt kéri. A Felügyelő Bizottság ülése határozatképes, ha az ülésen legalább egy tag és az elnök jelen van, döntéseit egyszerű többséggel hozza.

 

Örökös tiszteletbeli elnök:

Tanácsaival, tapasztalatának átadásával segíti a Küldöttközgyűlés, az Elnök és az Elnökség munkáját. Tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein. Az örökös tiszteletbeli elnök az Elnökségnek nem tagja.

 

E. A szervezet tisztségviselői:

 

Elnök:

- az elnök vezeti a Küldöttközgyűlés és az Elnökség üléseit,

- képviseli a szervezetet, kapcsolatot tart, társadalmi, állami és gazdálkodó szervezetekkel,

- intézkedik és dönt a Küldöttközgyűlés vagy az Elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben.

 

Alelnökök:

- az alelnökök elsődleges feladata, hogy az általuk felügyelt ágazati szekciót szakmai szempontok szerint irányítsák,

- az alelnökök az elnök megbízásából alkalmanként, vagy annak tartós távollétében hosszabb ideig teljes jogkörrel és felelősséggel ellátják az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat,

- képviselik a szervezetet az Elnökség által meghatározott munkamegosztás alapján.

 

Nem lehet a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának elnöke, alelnöke, elnökségi tagja, Felügyelő Bizottság elnöke és tagja – a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig – az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

 

 

 

 

V.

Az Országos Tanács gazdálkodása

 

Az Országos Tanács bevételei:

- tagsági díj,

- jogi személyek és magánszemélyek hozzájárulásai,

- rendezvényi és egyéb bevétel.

 

Az Országos Tanács éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az Országos Tanács tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjat kötelesek megfizetni, a szervezet tartozásiért saját vagyonukkal nem felelnek. A gazdálkodás szabályaira a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályokat, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 14-20. §-ait kell alkalmazni. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

 

VI.

Az Országos Tanács megszűnése

 

A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa feloszlatásához az Alapszabály IV/A/7 pontjában meghatározott többség szükséges.

 

A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa vagyonáról a feloszlásához elhatározó Küldöttközgyűlés dönt azzal a megkötéssel, hogy a vagyont az Alapszabálynak megfelelő német nemzetiségi kulturális célokra kell fordítani.

 

A felszámolást az Elnökség hajtja végre, ha a feloszlatást elhatározó Küldöttközgyűlés nem állít más felszámolót.

 

Tagsági viszony megszűnése esetén a tag hozzájárulása az Országos Tanácshoz nem szolgáltatható vissza. A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának feloszlása esetén az Országos Tanács vagyona a tagok között nem osztható fel.

 

Az Alapszabályt az 1996. április 21-én tartott Küldöttközgyűlés elfogadta, a Küldöttközgyűlés 2001. június 9-én, 2002. február 23-án és 2005. február 26-án módosította.

 

 

Budapest, 2005. február 26.

 

 

 

 

 

Heilig Ferenc

elnök

 

Diese Webseite wurde kostenlos mit Homepage-Baukasten.de erstellt. Willst du auch eine eigene Webseite?
Gratis anmelden